A kaszinó története

Nehéz megmondani, mi volt előbb, a kaszinó vagy a szerencsejáték. A játékhoz ugyanis, legalább is az elektronikus megoldások megjelenése előtt, elengedhetetlenül szükséges volt az, hogy a társaság összegyűljön.

Korábban a kocsmák és vásárterek adtak helyet a különböző szerencsejátékoknak. A kockajáték, az itt a piros-hol a piros szinte mutatványos produkciónak számítottak. A játékok azonban idővel egyre összetettebbé váltak, a játékmenetek elhúzódtak. Eljött az az idő, amikor az emberek már nem bor mellett játszottak, hanem játék mellett boroztak.

A 19. században aztán új igény jelent meg. A szerencsejátékhoz eleve komoly társasági szabályok kötődtek, igazi sikert csak a művelt és jellemes emberek arathattak. Ezt kihasználva a polgárság olyan egyesületeket alapított, ahol a szerencsejáték mellett a társadalmi ügyekről is lehetett együtt gondolkodni. Ezek lettek az első kaszinók, amelyek sajátos játéktermek, klubok, jótékonysági egyesületek és titkos társaságok voltak egyszerre.

Az első magyar kaszinó alapítását Széchenyi István kezdeményezte, aki Angliában találkozott először ezzel az intézménnyel. 1827-ben a parlament elé terjesztette a javaslatot, hogy nemzeti lóversenyt és kaszinókat hozzanak létre, aminek a fő célja pedig a haza szellemi fejlődésének előmozdítása volt.

Mai szemmel kissé furcsának tűnhet, hogy valaki a hazardírozástól várja a társadalmi előremozdulást. Korábban viszont nem volt olyan nyilvános fórum, ahol társadalmi státusztól függetlenül, elegáns, de szórakoztató keretek között, valamilyen interaktív tevékenység mentén lehetett volna eszmecserét folytatni. A színházak a passzív szórakoztatást szolgálták. A kocsmák és ivók közönségét pedig mindig azonos rétegbe tartozó emberek alkották, a társaságok között ritka volt az átjárás.

A Nemzeti Casino igaz története még az előterjesztés évében kezdetét vette. Június 10-én a Dorottya utcában, egy elegáns épületben nyitotta meg a kapuit. A század végére a klub már több mint 700 tagot számlált, köztük olyan külföldi előkelőségekkel, mint az angol trónörökös vagy Jenő királyi herceg.

A kaszinó nem csak a szerencsejáték színhelye volt. A klub az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a teljes vagyonát felajánlotta jótékony célokra, de ez történt a nagy szegedi árvíz idején is.

A kaszinózás csillaga a második világháború után áldozott le. A kommunista-szocialista rendszerben nem volt helye az ilyenfajta társadalmi kezdeményezéseknek. A kártyatermek, a turistákat/diplomatákat szórakoztató szalonok időről-időre működtek ugyan, de ez a fajta játék nemkívánatos tevékenységnek számított. A szerencsejáték helyét az állami lottó, a totó, a kaparós sorsjegyek és a kocsmákban működő flipper- és nyerőgépek vették át.

A magyar kaszinók nagy utat tettek meg. A rendszerváltás környékén meg kellett küzdeni a társadalmi előítéletekkel, a szegénységgel és a ‘90-es évek zavaros maffiaviszonyaival is. Szerencsére a kaszinó története Magyarországon nem ért véget, a termek ma már szinte ugyanolyan magas színvonalon működnek, mint a nyugati országokban.

Magyarországon szerencsejátékot csak állami engedéllyel lehet szervezni, a kaszinók üzemeltetésére ezért csak néhány vállalkozás kapott engedélyt. Ezek a termek szigorú rend szerint üzemelnek, és egyre gyakoribb, hogy visszatérnek a polgári gyökerekhez. A társadalmi felelősségvállalás jegyében gyakran jótékonysági eseményeket, árveréseket, gyűjtéseket is szerveznek.

A kocsmáknak évtizedekig fontos tartozékai voltak a félkarú rablók és egyéb hasonló játékgépek. Mivel a függőség komoly problémát okozott, ilyen gépet ma már csak a kaszinókban lehet elhelyezni. Ez az intézkedés az online kaszinókat is népszerűvé tette. Bár Magyarországon hivatalosan nem lehet online szerencsejáték oldalt bejegyezni, számos ilyen oldal fogad magyar játékosokat, senkinek sem tilos ilyen helyre regisztrálnia.

A magyarországi szabályozó testületeken nagy a nyomás, hogy enyhítsenek és változatosabb szolgáltatásokat is beengedjenek a piacra. Sokan reménykednek abban, hogy a rendszer lazul, így az online kaszinók is egyszerűbben működhetnek majd.

A kaszinó történetének mindig fontos kérdése volt a felelős játék. Sok-sok legenda kering elkártyázott vagyonokról és eladott tisztességről. Sokáig csak a társadalom rosszallása, illetve az asszony veszekedése volt az egyetlen tényező, amely gátat szabott a féktelen játszókedvnek.

A mai modern kaszinókban már több a lehetőség. A kaszinós önkitiltás például abban segít, ha úgy érzed, túl sok időt töltöttél a játékkal és kicsúszik a kezedből az irányítás. A belépést mind a hagyományos, mind az online kaszinókba magad is korlátozhatod.

Ha úgy érzed, nehezen tudsz ellenállni a játék kísértésének, érdemes csoportos elfoglaltságokat, például élő osztós pókert, ruletett választani. Ilyenkor a társak is kontrollálni tudják, mennyit veszítesz, közvetlen visszajelzést kaphatsz arról, vajon magasnak számít-e az összeg, amit kockáztatsz, vagy hogy túl sok-e az idő, amit a játékkal töltesz.

Felelős játék az online kaszinóban

Természetesen további módszerek is vannak arra, amelyeket az online kaszinókban alkalmazhatsz azért, hogy kontrollálni tudd a pénzed és az idődet. Ezek nagyon fontosak, hiszen a túlzásba vitt fogadás és szerencsevadászat könnyen a magánéleted kárára válhat! Ezekről az eszközökről itt írtunk bővebben.

Ugyan a magyar kaszinók története a 19. század elején kezdődött, de a szerencsejáték ennél mélyebben gyökerezik az emberiség múltjában. A korai szalonokban az élet nemcsak a játékokról szólt, a jótékonyság és a társadalmi ügyek megvitatása is szerves része volt a kaszinóéletnek.

A modern korban a kaszinók már elsősorban igényes játékhelyszínek. Nem csak offline, de az interneten keresztül is tehetünk téteket és forgathatunk a virtuális rulettasztalon. Szerencsére a jótékonyság hagyománya is visszatérni látszik. A cégek egyre felelősebben igyekeznek foglalkozni a játékosok biztonságával és a társadalmi kérdésekkel is.