Ma már ritka, tradicionális magyar kártyajátékok

A kártyajátékok magyar kártyával az 1830-as évektől terjedtek el. A magyar kártya pontos eredete az idők homályába vész. Egykori és mai német nyelvterületeken - ideértve a mai Horvátországot, Szlovéniát, Csehországot és Szlovákiát is - nagyon hasonló 32-lapos, a svájci szabadságharc hőseit ábrázoló kártyákkal is játszanak. A magyar kártya tükörképes elrendezése és az ászok négy évszak motívumai is is megegyezik a német változatokéval.

Amit biztosan tudunk, hogy a “Tell-kártyát” Magyarországon először 1835-ben festettek az egykori Pesten (Schneider József kártyafestő mester). A magyar kártyák leghíresebb gyártójának a Piatnik cég számított, aminek Pesten, Prágában és Krakkóban is voltak műhelyei, ezért gyakran említik a magyar kártyát Piatnik kártyaként is.

A filkó magyar kártyajátékok egyik legegyszerűbbike, amit négyes, de akár hatos asztaltársaságot is remekül leköthet! A “filkó” a pakli négy felső lapjának régies neve. A filkó egy ütésszerző kártyajáték, ami a felső lapok birtoklása körül forog.

A társaság először az adu színét határozza meg (szív, tök, zöld, vagy makk). Ehhez meg kell keverni a kártyát, egy halmot emelni kell, és az emelt halom legalsó lapjának a színe lesz az adu. A pakli mind a négy felsője az aduhoz tartozik majd, a saját színétől függetlenül. Az aduk száma a kiosztásra váró játékpakliban ezzel 11-re nő.

Ezt követően újra összerakják a (az emeléssel 31-re csökkent) paklit, és az osztó négyesével, két csomagban kiossza az összes lapot (az emelés miatt valakinek csak hét lapja lesz).

Az egymással szemben ülők tehát párokat alkotnak. A játékosok, és a párok célja, hogy az ütések során a négy-négy 10-esből és ászból (régiesen, “disznó”) minél többet maguknak megszerezzenek.

Hagyományosan először az osztótól jobbra ülő játékos hív a kézlapjai közül lapot. A következő játékos a hívott színre a saját kézlapjai közül színt vagy adut tehet, ha egyike sincsen, dobhat (a halomra) egy lapot. “Überelni” nem kötelező ,vagyis a hívott színre nem muszáj nagyobb értékű lapot tennie.

Makk-zöld-piros-tök(filkó)

Hogy ki viszi az ütést, azt a lapok erősorrendje dönti el: a legerősebb lap a makk felső, ezt a követi ebben a sorrendben a zöld, a piros és a tök felső, utánuk jön az adu szín ásza, királya, tizese, egészen az adu hetesig. A következő hívás azé a játékosé, aki sikeresen elütötte az előző hívást.

Felsőt csak aduhíváskor (lásd feljebb) lehet tenni, illetve akkor, ha nincs a kézlapok között megfelelő szín!

A lejátszás végén minden pár megszámolja, hány tízest és ászt szerzett. Ha ez sikerült az egyik párnak, akkor a másik csapat egyik játékosa oszt. Ha egyik párnak se sikerül a kellő számú lapot összegyűjtenie, akkor az osztópáré a feladat.

Hatfős játéknál öt-öt lapot osztanak, triók vannak, nem párok, és a legerősebb lap a piros hetes.

A filkót szokták tétre is játszani úgy, hogy minden ütésbe került felső pénzt ér, de a elszámoláskor a különféle színek felsőinek más-más értéke lehet (a makk felső a legértékesebb, a tök felső fizet legkevesebbet).

Most egy kicsit kalandosabb vizekre evezünk. A nasivasi és a fáraó a 19. század második felének leghírhedtebb, tiltott hazárdjátékai közé tartoztak, amivel rengeteg naív, a fővárosba érkező “veréb” bukta a pénzét. A rendőrség rendszeres razziákkal igyekezett azokat a zugkaszinókat felszámolni, kávéházakat beazonosítani, ahol a rendre hamiskártyás triók által levezényelt partik folytak. A nasivasit 32 lapos magyar kártyával, a fáraót 52 lapos kártyával játszották.

A parti előtt a játékosoknak vagy a játékot adó bankárnak össze kell raknia egy bankot. Mindenki a bankadó ellen játszik, a játékosok száma nincs korlátozva. A bankadó fog egy pakli magyar kártyát, és abból nyolc lapot kitesz az asztalra: mindenből számból egyet, hetestől az ászig. A szín itt nem számít.

Az asztal köré gyűlt játékosok az asztalra kitett lapok egyikére vagy egyszerre többre is fogadhatnak, a tétjeiket pedig a kitett lapokra teszik rá. Egy lapra többen is tehetnek, a bankadó felelőssége a tétek nyilvántartása. A két kártya közé tett pénzösszeg fele-fele arányban volt érvényes mindkét lapra.

Cinkelt lapok akcióban

A bankadó ekkor fog egy másik pakli kártyát (“malom”), azt megkeveri, majd elemeli, az emelt lapot (“ambó”) felmutatja a játékosoknak. Most jönnek a “felütések”. A bankár a malom legfelső kártyáját leteszi maga mellé bal kéz felől (a játékosoknak jobbra). Ez a lap lesz a “nasi”, aki erre a lapra tett, az a tétjének megfelelő összeget nyeri a banktól. A következő húzott lapja a (a “vasi”) balra kerül, aki erre tett, az automatikusan veszít.

Ha mindkét oldalra ugyanolyan értékű lap kerül (“virágzás”), a tétek fele a banké.

A kör ezzel még nem ér véget. A bankár kivárja, hogy van-e még tét, majd felüti a második pár lapot, amiből az egyik nyer, a másik veszít. A lapok felütése és a tétek rakása addig folyik, amíg a 32-es pakli el nem fogy, vagy amíg a bank kerete ki nem fogy. Ha valaki négy ugyanolyan lapra tett és nyert egymás után, ez volt a “quartett”. A másik (jóval gyakoribb) befejezése a játéknak az volt, hogy a bankadó kettőzött bankkal visszavonul, és új kerettel új partit hirdetett.

Ahogy azt a nevéből sejteni lehet, a harmincegy a huszoneggyel rokon játék, viszont az utóbbival szemben magyar kártyával játsszák. A német eredetű 31 az 1820-as évek végén bukkant fel, és éppúgy illegális hazárdjátéknak számított, mint a francia kártyával játszott társa. Ennek ellenére 31 még a fiatalabb korosztályok körében, dióban vagy krajcárokban játszva is népszerű volt.

A 31-et akár kilencen is játszhatják egyszerre. A megnyerhető kasszát a játékosok állítják össze. Az osztó keverés után lapot emel, azt felmutatja, és leteszi az asztalra. A játékosok ezután egyesével három-három kártyát kapnak. A maradék lapok lesz a húzópakli (kilenc játékosnál ez csak négy lap).

A játék célja, hogy egy színből 31 pont értékben legyenek lapjaink. A lapok pontértéke: ász 11, király 10, felső és alsó 10, hetestől tizesig pedig a pontérték megegyezik a lapok értékével. A játék balról jobbra halad. Akinek egyből, kézlapokból megvan a 31, az nyert, és viszi a kasszát. Ha többeknek is megvan, akkor egyenlő osztozás történik.

A húzópakliból lehet lapot cserélni. Ha valakinek nincs 31-e, de nem is cserél, a cserélés joga még egyszer körbemegy, és ha senki másnak sem volt 31-e, akkor a passzoló játékoshoz érve mindenki bemutatja a kézlapjait, és aki a legnagyobb pontértéket tartja a kezében, az nyer.

Online kártyajátékok magyar kártyával nem tartoznak a tipikus online casino játékok közé. A megbízható online kaszinók az olyan bevált, világszerte ismert címekre koncentrálnak, mint a francia kártyás bakkara, a blackjack, és a Texas Hold'Em póker, illetve újabban az ázsiai eredetű kártyajátékokra, szakértőink átfogó útmutatót készítettek a kaszinójátékokról. Ezek a játékok gyorsak, elég hozzájuk két ember, körönként fizetnek (a játékosnak vagy a banknak). A megannyi régi magyar kártyajáték túl kevéssé ismert, a magyar piac meg túl kicsi ahhoz, hogy az appkészítők figyelmét is felkeltse.

Klasszikus magyar kártyajáték (zsírozás, makaó, fajer, snapszer) közül néhánnyal néhány hazai tematikus oldalon, például az aduasz.com-on játszhatsz.